Etiópiában a Tevahedo ortodox egyház tagjai 55 napos böjtöt tartanak húsvét előtt, amikor sem húst, sem tejet nem fogyasztanak. Ebben az időszakban a foltos hiénák, amelyek előszeretettel csemegéznek a mészárszékek és háztartások hulladékából, önellátásra kényszerülnek – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

Az észak-etiópiai Mekelle Egyetem kutatói a város körül három egyhektáros területen gyűjtötték a hiénák ürülékét az 55 napos böjt első és utolsó napján, majd 55 nappal annak befejezése után. A tudósok 553 mintát szedtek össze. Hogy kiderítsék, mivel táplálkoztak a hiénák a böjt előtt, közben és utána, az ürülékben talált szőrt elemezték.

Mint a vizsgálatok kimutatták, amikor a lakosság beszüntette a hús vásárlását és fogyasztását, lényegesen megváltozott a hiénák étrendje is. A böjt előtt az ürülék 14,8 százaléka tartalmazott szamárszőrt, a böjt alatt 33,1 százaléka. A böjt befejezése után jelentősen, 22,2 százalékra csökkent a szamárszőr tartalma az állatok ürülékében.

Mint a kutatásokat irányító Gidey Yirga rámutat, a foltos hiénák rendkívül alkalmazkodók. Ügyes vadászok, de nem vetik meg a döghúst, ahogy a hulladékot sem, gyakorlatilag bármit képesek elfogyasztani. Erős állkapcsuk és fogazatuk a csontot is képes megőrölni, emésztőrendszerük pedig legfeljebb a szőrrel nem tud megbirkózni.

„Kutatásaink kimutatták, hogy miként változott a körülmények hatására a hiénák étrendje. A Mekelle környékén élők főleg a mészárszékek és háztartások hulladékán élnek, ám a böjt idején a szamarak biztosítottak alternatív táplálékforrást” – magyarázta Gidey Yirga, hozzátéve: megismerve a sűrűn lakott területen élő ragadozók táplálkozási szokásait, jobb stratégiákat dolgozhatnak ki az ember és az állatok közötti konfliktusok elkerülésére.

MTI / mno